|
Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 2010. évi nyilvános kuratóriumi ülésén, 2010. június 7-én, hangzott el dr. Ulrich Anikó ügyvezető igazgató asszony alábbi beszéde.
Hölgyeim és Uraim! Tisztelt hallgatóság!
Szeretettel és tisztelettel köszöntöm a nyilvános kuratóriumi ülés résztvevőit, a munkánk iránt érdeklődő jelenlévőket.
Immár kialakult szokás, hogy a nyilvános kuratóriumi ülésen elhangzó beszámolóm elején egy mondattal jellemzem az elmúlt évet. Most nem egy mondattal, hanem két ellentétes fogalom-párral tudom leírni az előző esztendőt. Ez pedig a válság, és stabilitás.
Gondolom, a pénzügyi és gazdasági válság hatásának részletezésétől ezúttal eltekinthetünk, megtették ezt már mások, nap, mint nap találkozhatunk részletekbe menő elemzésekkel. Csupán egy dologra hívnám fel a figyelmet, amely – más pénzügyi szolgáltatóktól eltérően – a mi munkánkat meghatározta. A mezőgazdasági termelés jellegéből adódik, hogy a gazdasági, ezen belül a pénzügyi hatások később érkeznek el ehhez az ágazathoz, hiszen a munka hasznát egy féléves, vagy éves termelési ciklus befejeztével láthatja a gazda. Ezért nekünk az első nagy pénzügyi válság hatásaival nem tavalyelőtt, hanem a múlt évben, sőt 2011-ben kell szembenéznünk.
Ráadásul ügyfeleink a válságnak leginkább kitett kkv szektorhoz tartoznak, ezért az elhúzódó hatás – érthető módon – ezt a kört másoknál erősebben érintette. Ebben a helyzetben kellett dolgozni, stabilizálni az Alapítvány gazdasági helyzetét, s ezáltal egy bizonyos fokú biztonságot adni azoknak a vidéki kis-és közepes vállalkozásoknak, amelyek az Alapítvány kezességvállalásával jutottak hitelhez.
Fontosnak tartom elöljáróban kiemelni, - hogy reálisan lássák helyzetünket, pontosan ítéljék meg a munkánkat -, hogy mi – a többi hasonló szereplőhöz képest - egy kis létszámú szervezet vagyunk. Összesen 34 fő, s ebben már benne van az ekvivalens pénzügyi vállalkozás miatti többletlétszám is, mint például a complience munkatárs. Mondhatnám azt is – a háborúsfilmek stílusában – hogy nehéz terepen mozgó kis egység a mienk. Nehéz a terep, mert a támogatási szabályok miatt az agrárhitelezés lehetőségei nagyon korlátozottak.
Ezen felül a vidékiek hagyományosan nem „bankba járó emberek”. Vonatkozik ez a vállalkozókra is, amit bizonyít, hogy a vidéki, elsősorban agrárvállalkozók 10%-ának van rendszeres hitelkapcsolata. És csak szűk egynegyedének van valamilyen – leginkább integrátori, vagy más vertikális szervezeti formában – hitelezési, előlegezési kapcsolata. Viszont több olyan jól működő cég is van, melyek vagyoni helyzetük vagy a cash flow miatt nem igénylik a kiegészítő kezességet.
Kérem, ehhez mérten értékeljék a számokat, a válságot, a stabilitást, egyáltalán a munkánkat. Csodákra nem vagyunk képesek, bár mindig többet várunk magunktól s többet várok magamtól is.
A munkánk azonban nem volt eredménytelen, ezt jól mutatja a garancia igény éven belüli változása. Az év első negyedében – a válság hatására szigorodó pénzintézeti finanszírozás miatt – visszaesett a kezesség iránti érdeklődés. Ezt követően viszont egyenletesen növekedett. Összességében az Alapítvány kezesség nyújtási tevékenysége meghaladta a tervezett mértéket. Miközben az Alapítvány a beváltási igényeket rendben teljesítette, megőrizte pénzügyi stabilitását. Felmerül a kérdés, hogy miként sikerült ezt elérnünk. Mit kellett tennünk, hogy a kezdeti megtorpanást végül egy egyenletes és folyamatos növekedés váltsa fel.
A válságra sokféleképpen lehet reagálni. Lehet szembe menni vele, lehet sodródni, de lehet arra is törekedni, hogy megismerjük a helyzetet, a válság természetét, s ennek tudatában cselekedjünk. Mi ez utóbbit választottuk. Természetesen ezzel nem azt állítom, hogy mi aztán megismertünk, megoldottunk mindent, - ez nagyképűség lenne, s nem lenne igaz – de azt elmondhatom, hogy az adott keretek, lehetőségek között igyekeztünk a válság ránk és ügyfélkörünkre gyakorolt hatását elemezni, s abból a napi munkánkat illetően is következetéseket levonni.
Még az év elején a nemzetközi, illetve a hazai pénzügyi, gazdasági válság miatt kialakult folyamatok, illetve hatásuk alaposabb, pontosabb megismerése érdekében készült külső szakértői tanulmányt használtuk fel arra, hogy kidolgozzuk az Alapítvány üzleti stratégiáját, s készítettük el az intézkedési tervet. Ennek szellemében került sor többek között a pénzügyi válság kapcsán hozott uniós átmeneti intézkedések alapítványi adaptálására. Éltünk az Európai Bizottság által lehetővé tett intézkedések bevezetésével. Nevezetesen: 500 ezer eurós támogatás alkalmazásával, a kezességvállalás formájában nyújtott átmeneti támogatás keretében a piaci díj – 25%-os csökkentésével, s ide kapcsolódva nemrég bevezettük azt az EU által lehetővé tett módosítást, miszerint a kezességgel biztosított összeg felső határa már nem csak a 2008. évi személyi bérköltség lehet, hanem az EU átlagbérrel is lehet számolni.
Ezekkel az intézkedésekkel jelentősebb mértékben hozzá tudtunk járulni a kis- és középvállalkozások hitelhez jutásához. Az átmeneti kategóriák alkalmazása révén a vállalkozások de minimis kereteit megkíméltük, így a vállalkozások további támogatási lehetőségekhez juthattak.
Csatlakoztunk ezen felül az állami támogatású hitelprogramokhoz (MFB hitelek, különféle FVM-konstrukciók). Kezdeményeztük, hogy a mezőgazdasági csoportmentesség szabályai szerint is lehetőség nyíljon kezességnyújtásra, hogy minél több vállalkozó juthasson kedvezményes feltételek mellett forrásokhoz. Jelenleg az általunk nyújtott kezesség 7 támogatási kategória valamelyikébe sorolható be, melyeket eltérő intenzitással tudunk alkalmazni. Pl. a halászati de minimis kategóriában 6 ügyet lehetett besorolni az elmúlt évben, a csoportmentességbe 31-et, de ezek megértése, bevezetése és alkalmazása nagyon sok energiát igényel a munkaszervezettől, és a banki partnereinktől egyaránt.
Munkánkban igyekeztünk több olyan elemet érvényesíteni, amellyel felkeltettük, illetve erősítettük a kezesség iránti igényt. Ezek közül a stratégiai elemek közül most csupán azt emelem ki, hogy az Alapítvány amellett, hogy a pénzügyi intézményi partnerek számára is fontos szakmai támogatást nyújtott, erősítette a vállalkozások irányában is a kommunikációt. Aktív PR-, DM reklám kommunikációs tevékenységen keresztül minél szélesebb vállalkozói körben igyekezett megismertetni a vállalkozókkal az alapítványi kezesség előnyeit, s igyekezett kiegészítő információkat adni az aktuális támogatási, finanszírozási, pályázati lehetőségekről.
Mindezt úgy hajtottuk végre, hogy közben folyamatosan fel kellett készülnünk a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozási státusz szerinti működésre. A felkészülés a múlt év végén az utolsó szakaszához érkezett. Kialakítottuk a pénzügyi intézményekkel való együttműködés új jogi modelljét. Elkészült valamennyi olyan, az engedélyezéshez szükséges szabályzat, amely biztosítja az előírások teljesítését.
Tisztelt hallgatóság!
Ezek után rátérnék a múlt évi kezességnyújtás rövid ismertetésére.
Tavaly 57,1 milliárd forint hitelhez nyújtott kezességet az Alapítvány. Ez a szám 6%-kal kevesebb az azt megelőző évinél, de ha az előző öt évet vizsgáljuk, akkor pontosan illeszkedik a korábbi tendenciához, vagyis az uniós csatlakozást követően folyamatosan, s egyenletesen növekszik az agrár és vidékfejlesztés területén a garantált hitelállomány.
Az ügyletek darabszámát tekintve viszont megállapíthatjuk, hogy a bázisévhez képest 6%-kal nőtt a kezességvállalások száma, 2651 esetben adtunk ki kezességi levelet.
Az Alapítvány, mint már korábban is említettem, saját keretein belül igyekezett tompítani a válság hatásait. Ezért nagyobb mértékben járult hozzá a szerződések futamidejének módosításához, valamint a törlesztések átütemezéséhez. A kezességi módosítások, prolongációk révén az Alapítvány mintegy 18 milliárd forint szerződésállomány 10,5 milliárd forintot meghaladó kezességvállalását hosszabbította meg, több mint 350 ügylethez kapcsolódóan.
Az egyedi termék megállapodáson alapuló ügyletek között kiemelkedő a gazdakártya-gazdahitel, amelynek keretében az Alapítvány 1.266 ügylethez 7,2 milliárd forint összértékben nyújtott kezességet. Sikeres az integrátori megállapodások alapján az integrációba tartozó kistermelők hiteleinek garantálása is. Az egyik nagy bankkal az Alapítvány közös terméket hozott létre az agrárszektorban működő vállalkozások tárgyi fedezet nélküli finanszírozásának biztosítására, melynek keretében Agrár Folyószámla Hitel néven segítjük az átmenetileg likviditási gonddal küzdő vállalkozásokat. Ezt a konstrukciót a múlt év utolsó negyedében sikerült bevezetni. Ugyanekkor vezettük be egy másik pénzintézettel közösen a Mikro Expressz nevű terméket, amely a vidéki vállalkozókat segíti tárgyi eszköz fedezet nélkül, kezesség vállalással hitelhez jutni. Mindkét termék iránt egyre nagyobb az érdeklődés. A már korábban létező termékek közül az Új Magyarország Kisvállalkozói Hitelprogram keretében 0,7 milliárd forinthoz, az Új Magyarország Forgóeszköz Hitelprogram keretében több mint száz esetben összesen öt milliárd forintot meghaladó kötelezettséghez vállalt garanciát az Alapítvány.
A visszafogottabb hitelezés miatt a múlt évben nőtt a faktoring iránti érdeklődés. Míg az azt megelőző évben csupán két ügyletről számolhattunk be, tavaly 14 esetben, összesen egy milliárd forint feletti összeg garantálását vállalta az Alapítvány.
Az Alapítvány a korábbi évekhez hasonlóan tavaly is három kezességi kategóriát alkalmazott. Az ügyek számát tekintve legnagyobb mértékű az agrárkezesség, a második kategória az általános vállalkozói, az itt nyújtott kezesség aránya az előző évihez képest némileg csökkent. A fennmaradó hányad a piaci díj kategóriába tartozik.
A gazdálkodási formákat tekintve azt látjuk, hogy ügyfélkörünk – bár nagyjából tükrözi az országos helyzetet – kissé változik. Legnagyobb számban – 31%-ban - a kft-k vették igénybe a szolgáltatásainkat, de a számuk lassan-lassan csökken, és egyre inkább előtérbe kerülnek a családi vállalkozások és az egyéni vállalkozók, akik mind a kezességek számát, mid az összeget tekintve a legnagyobb mértékű növekedést produkálták.
Az előzőekben mondottakat erősíti, hogy a kezességvállalások legnagyobb részét, a teljes állomány 80 %-át a 10 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató mikro-vállalkozások teszik ki. Rögtön hozzá kell tenni, hogy a középvállalkozói réteg egy része a pénzügyi és gazdasági válság vesztese lett, ezek a vállalkozások érezték meg legjobban a hitelezői aktivitás csökkenését, az óvatosabb hitel kihelyezési politikát. És itt hadd tegyek egy általánosítható megjegyzést, amit a későbbi adatok is igazolnak. Az elmúlt évben többnyire az alacsony foglalkoztatottsággal bíró mikro vállalkozások rövid lejáratú kötelezettségeihez igényeltek kezességet a pénzügyi intézmények.
Ezek után – gondolom – nem meglepő, hogy növekedett –az évi 20 millió forintnál kisebb összegekhez igényelt kezességek száma. Ezen belül a legtöbb kezesség, 62% az 1-10 millió forint közötti ügyletekhez kapcsolódott. Másik oldalon a nagy, 100 millió forint, vagy e feletti hitelösszeghez kapcsolódó kezessége száma 10 %-kal elmaradt a korábbi évitől. Ezeket a számokat nem azért mondtam el, hogy untassam önöket, hanem azért mert úgy vélem, hogy a számoknak üzenetük van. Fel kell készülni, s mi fel is készültünk arra, hogy több kisgazdaság, családi gazdaság fog megjelenni, kisebb hiteligénnyel. Természetesen célunk az is, hogy minél jobban kiszolgáljuk ezt a vállalkozói kört, illetve olyan új pénzügyi termékekkel szükséges a piacon megjelenni, amelyekkel ezt a szegmenset tartani tudjuk.
Az átlagos futamidő is a vállalkozások forgótőke hiányos helyzetét jelzi. Tavaly is az éven belüli lejáratú hitelek játszották a főszerepet, amelyek a teljes hitelösszeg 45%-át tették ki. Ha az 1-2 év futamidejű ügyletekkel bővítjük a kört, akkor azt látjuk, hogy az összes kihelyezésen belül maximum kétéves ügyletek adják az állomány 64%-át. Ugyanakkor jelentősen csökkent a hosszabb futamidejű ügyszámok aránya. A hiteleket döntően a különféle termelési feladatok finanszírozására igényelték a vállalkozók. A múlt évben meghirdetett gépvásárlási támogatás nagy sikere következtében kétszeresére nőtt a gépi beruházásokhoz igényelt kezességek száma, az összege pedig négyszerese volt az azt megelőző évinek. Jelentősebbnek mondható még a termeléshez kötődő ingatlan vásárlásokhoz igényelt hitel, illetve kezesség. A vállalkozások főtevékenységét nézve azt mondhatjuk, hogy az Alapítvány továbbra is megtartotta agrárirányultságát, hiszen a kérelmek 73%-a valamilyen formában ehhez az ágazathoz – jórészt a növénytermesztéshez, az állattenyésztéshez és a feldolgozáshoz - kötődik. A földrajzi megoszlás is az agrárirányultságot támasztja alá, mert a benyújtott és kedvezően megítélt kérelmek a hagyományosan nagy mezőgazdasági múlttal rendelkező megyékből érkeztek. Békés és Bács-Kiskun továbbra is tartja dobogós helyét.
Hölgyeim, Uraim! Tisztelt hallgatóság!
Kötelességem szólni a beváltásokról is, hiszen nemcsak kihelyezések, hanem beváltások is voltak, ami különösen fontos a jelenlegi válságos gazdasági helyzetben. Az Alapítvány a múlt évben 106 beváltás során összesen 1,7 milliárd forint kezességet fizetett ki. Az igazat megvallva tervezéskor ennél nagyobb arányú beváltásra számítottunk. Be is jöttek a várt kedvezőtlen hatások, de a beváltások nem haladták meg a tervezett 2 milliárd forintot (átvitel 2010-re 79 ügy 1,4 Md Ft). Két megjegyzés: egyik, hogy a beváltási arány mind az ügyszámot, mind az összeget tekintve emelkedik, a másik, hogy a beváltások zöme nem az agrárszektorban volt.
A válság a követelésbehajtás területén is éreztette hatását. A biztosítékok jelentős értékvesztése, valamint a kereslet hiánya volt a jellemző: a követelésvásárló cégek annyira passzívak voltak, hogy a rajtuk keresztül való értékesítés, mint a korábbi években az egyik leghatékonyabb módszer, szinte megszűnt. A gazdálkodó szervezetek túlnyomó többségével szemben felszámolási eljárásban kellett a követeléseket érvényesíteni. Mindezek ellenére terven felüli mértékben összesen 359 millió forint követelést sikerült érvényesíteni. 2009 végén 265 ügyben 3,8 millárd forint követelésbehajtás volt folyamatban. Ugyanilyen okok miatt a lezárt ügyek száma is elmaradt a korábbi évekétől. Tavaly összesen 68 beváltást sikerült lezárni.
Mivel az Alapítvány nem áll közvetlen kapcsolatban a vállalkozókkal, pénzügyi tevékenységének alapja a pénzintézetek részéről negyedévente kapott tájékoztató jelentés, amit saját adatbázisával kiegészít. Így pontosan látja a vállalkozások helyzetét, érzékeli a fizetési késedelmeket. Tavaly összesen 53,2 milliárd forintot kellett törleszteniük a vállalkozóknak. A negyedéves jelentésekből megállapítható, hogy minden negyedévben több mint 90%-át határidőre teljesítették. A válság hatása viszont ott érzékelhető, hogy az elmaradások negyedévről-negyedévre növekszenek. Természetesen az alapítvány monitoring keretében figyelemmel kíséri az elmaradásokat, s adottságaihoz mérten hoz intézkedéseket ezek csökkentésére.
Hölgyem, Uraim! Tisztelt hallgatóság!
Befejezésül röviden vázolnám az alapítvány előtt álló feladatokat, idei terveinket.
Úgy számolunk, hogy a múlt évi kedvezőtlen gazdasági folyamatok lényegében az idén is éreztetik hatásukat, leginkább a kezességbeváltások területén. Az agrárágazat gondjai rövid idő alatt nem oldódnak meg, a kis- és középvállalkozások száma csökken, s újak tömeges létesítése sem valószínűsíthető. A bankok szigorítják a hitelhez jutás feltételeit, de számítani lehet arra is, hogy csökken a hitelek iránti kereslet. Az viszont kedvező jel, hogy vannak olyan hitelintézetek, amelyek türelmesebbek az ügyfeleikkel, s minden segítséget megadnak a vállalkozóknak a kilábaláshoz.
Az előzőekből következik, hogy a kezesség nyújtás iránti igény, az ezzel foglalkozó intézmények szerepe növekszik, különösen akkor, ha a kkv-szektort támogató intézkedések születnek.
Az előbb vázolt külső gazdasági helyzet a korábbinál is nagyobb felelősséget ró az Alapítványra. Mivel az Alapítvány 2010-ben az engedélyezéshez elvárt valamennyi ekvivalens szabályzat szerinti „bankszerű” működést megkezdte, az új státuszból következően megnőtt az önálló bírálat miatti felelősség, míg a beváltás és követelésbehajtás egyszerűsödni fog, aminek hatása az Alapítványnál a későbbiekben lesz érzékelhető. Tájékoztatni szeretném Önöket arról, hogy a PSZÁF-hoz nemrég benyújtottuk az ekvivalens működés elismerése iránti kérelmet.
Hol van jelentősége az ekvivalens működésnek? Röviden erről annyit szeretnék elmondani, hogy a tőkekövetelmény számításnál. Jelenleg az alapítványi kezesség 70 %-ának megfelelő, viszontgarantált összegre a bankoknak nem kell tőkét képezni. Ezt a számításokban „0” súllyal jelzik. A maradék 30 % értékelésénél van az ekvivalens működésnek szerepe. A szabályok szerint e rész számított tőkekövetelménye a bankoknál az ország besorolásától függ. Az ország hitelminősítése miatt egy Kormányrendelet szerint a besorolás jelenleg 3-as, mely sajnos 100% -os tőkeképzési kötelezettséget jelent. Ha azonban ez a szám pl. 2-es lenne, akkor a nem viszontgarantált 30 %-os részre a jelenlegi 100 % helyett csak 50 % kockázati súlyt kellene alkalmazni, azaz ilyen mértékben csökkenne a garantált ügyek tőkeszükséglete a bankok könyveiben.
Az elmúlt években megkötött banki konstrukciókat továbbra is fenntartjuk. Az egyedi megállapodások nagy számára való tekintettel a termékfejlesztés területén a legfontosabb feladat ezen megállapodások egységesebb szerződésmintába öntése, mert a 2010. évi Üzletszabályzat alkalmazása sok esetben már kedvezőbb mint a korábbi években aláírt egyedi megállapodásoké. Emiatt új megállapodást kötni csak akkor érdemes, ha a termék nagy volumene miatt további kedvezőbb feltételeket tudunk kölcsönösen kialkudni. Nem mondhatunk le azonban a további termékfejlesztésről azért sem, mert mint említettem, a vidéki vállalkozók csak kis hányadának van bankkapcsolata. Emiatt ennek a rétegnek az általánostól eltérő hitelkonstrukciókat, a sajátosságaiknak megfelelő garanciatermékeket kell kidolgozni. Fontos feladat továbbra is, hogy következetes tanácsadó, ismeretterjesztő munkával fel kell hívni a figyelmüket, meg kell ismertetni őket a banki finanszírozás, illetve kezességvállalás gazdasági jelentőségével, lehetőségeivel, előnyeivel. Mivel a vidéki térségekben mindinkább előtérbe kerülnek a mezőgazdaságon kívüli tevékenységek, nagyobb figyelmet kell fordítanunk a különféle szolgáltatási, ipari, vidékfejlesztési vállalkozásokra.
Fontosnak tartjuk az innovációt, ezért részt vettünk az Agrár Innovációs Konzorcium megalakításában, aminek keretében speciális feltételek kialakításával tervezzük segíteni az innovatív fejlesztések megvalósítását, piacra jutását.
Miközben a vállalkozások piacra jutását segítjük, nekünk is piacon kell maradnunk. Tudatosítani kell a vállalkozókban, hogy vagyunk, értük vagyunk, szolgáltatásainkkal őket segítjük. Bár egyre többen ismernek bennünket, a nevünk jól cseng gazdasági körökben, úgy éreztük, elérkezett az idő, amikor ezt a nevet, ezt a márkát erősíteni, új arculattal kell ellátni. Ez kiemelt feladatunk volt a múlt évbe és lesz idén is. Amint itt a teremben is láthatják, már új arculattal jelenünk meg a piacon.
Hölgyeim, Uraim! Tisztelt hallgatóság!
A bevezetőben azt mondtam, hogy a válság és a stabilitás jellemezte az elmúlt évet. Remélem, hogy egy év múlva arról számolhatok be, hogy inkább a stabilitás jellemző mind az alapítvány tevékenységben, mind a vállalkozók gazdálkodásában. Ehhez azonban a válságból adódó tanulságokat is le kell vonni. Nekünk tanulság, hogy folyamatosan korszerűsíteni kell a tevékenységünket, állandóan figyelni kell a vállalkozók helyzetére, igényeire. És nem utolsó sorban a múlt év nagy tanulsága az egymásra utaltság. Erős vállalkozók nélkül nincs sikeres garanciaszervezet és fordítva. Csak közösen érhetünk el eredményeket. Azon leszünk, hogy stabil legyen az Alapítvány helyzete, mert ez a vidéki vállalkozók, a magyar vidék sikerének is egyik záloga.
A múlt évről szóló beszámolómban nem említettem a kezességi ügyek életkor szerinti megoszlását, melyet most szeretnék pótolni. Az hiszem, természetesnek vehetjük, hogy életkor szerint a középkorosztály veszi fel, s garantáltatja a hitelek zömét. Ez annyit jelent, hogy 2004-05-ben a 41-50, 2008-09-ben pedig az érettebb, 51-60 év közé sorolható vállalkozások voltak felénk a legaktívabbak. Annyit azért megemlítenék, hogy tavaly két esetben 20 év alatti vállalkozó részére vállaltunk kezességet, ami nálunk kuriózum.
Az viszont már nem különlegesség, hogy a fiatal vállalkozók egy része a mezőgazdaság felé fordul, s mind többen vannak, s lesznek, akik a vidékfejlesztés területén tevékenykednek. Fiatalok nélkül nem lehet a mezőgazdaság jövőjéről beszélni.
Ők a ma és a holnap gazdái.
Ezért gondoltunk arra, hogy a mostani kuratóriumi ülésünkre meghívjuk dr. Mikula Lajost, az 1500 fiatal vállalkozót tömörítő szervezet, az AGRYA Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének ügyvezető elnökét egy bemutatkozó előadás megtartására.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet és kérem Mikula urat a kb. 20 perces előadás megtartására.
|
|
