|
Az eseményt Németh Zoltán, a kuratórium elnöke nyitotta meg, és röviden összefoglalva értékelte az Alapítvány elmúlt időszakban elért sikereit. Felhívta a figyelmet arra, hogy a készfizető kezesség 2009-ben még jobban felértékelődik, így az Alapítvány működési kereteit folyamatosan igazítani kell a kialakult helyzethez, nem szabad megtorpanni. A felértékelődés okaiként a csapadékhiány miatt várható aszálykárokat, a piaci verseny erősödését, az Európai Uniós pályázati források kapcsán felmerülő növekvő forrásigényt említette.
Ezt követően Dr. Szöllősi Endre köszöntötte a vendégeket Gráf József miniszter úr nevében. Beszédében az agrárágazatot érintő kérdésekre helyezte a fókuszt. Kiemelte, hogy az ágazat 2008-ban a válság ellenére növelni tudta kibocsátását, továbbra is jó mutatókkal rendelkezik, az export terén is. Németh Zoltánnal egyetértésben ő is kiemelte az agráriumra váró nehézségeket, amelyeket az agrártárca intézkedéseivel - MFB hitelprogramokkal - igyekszik kiküszöbölni, enyhíteni. Megemlítette az élelmiszeripari cégeknek újonnan kialakított bankgarancia programot. Felhívta a figyelmet a június 5-én kihirdetésre került aszályhelyzet kapcsán arra a kárenyhítő programra is, amely körülbelül 12 500 csatlakozott vállalkozásnak nyújt segítséget szükség esetén.
Szöllősi Endre elmondta, hogy az FVM szerint június végétől már a kereskedelmi bankoknál is elérhető lesz az Új Magyarország agrárfejlesztési hitelprogram új, kedvezőbb változata, amelyhez az Alapítványtól kedvezményes, 50 százalékos garanciadíj mellett lehet kezességet kérni. Mindemellett válságenyhítő intézkedése a tárcának, hogy az 5 legfontosabb támogatási intézkedés nyertes vállalkozásai 20 százalékos előleget igényelhetnek beruházásaik megvalósításához.
Dr. Ulrich Anikó, ügyvezető igazgató asszony évértékelő beszámolójában a következőket mondta:
„Elérkezett az idő, hogy egy év munkájáról ismét számot adjunk.
Most különösen tanulságos visszagondolni arra, hogy mit mondtunk egy évvel korábban, miként láttuk akkor a jövőt, vagyis az elmúlt évet. Bizony, azt kell mondanom, hogy sok mindent gondoltunk 2008-ról, de hogy olyan gyors és mélyreható változások állnak be a gazdaságban, a pénzügyi szférában, mint amilyenek megtörténtek, sem mi, sem más nem tudta előre. Nevezzük nevén: a pénzügyi és gazdasági világválság pillanatok alatt új helyzetet teremtett, s átírta a lehetséges gazdasági forgatókönyvek szinte mindegyikét.
Átértékelődött a pénzintézetek szerepe, hitelpolitikája, megváltozott a közgazdasági környezet, visszaesett a termelés, stratégiát kellett váltaniuk a vállalkozásoknak… Nem sorolom tovább, hiszen aki itt ül, mindenki pontosan tudja, hogy miről van szó. Azt is tudja, hogy ma sem tudjuk, és ma sem lehet pontosan megmondani, hogy mi várható, mi lesz a válság kimenetele, de naponta szembesülünk az új helyzetekkel, naponta kell válaszolnunk a kihívásokra, és fel kell készülnünk a további változásokra is.
Mint minden válságnak, ennek is lesznek vesztesei és nyertesei. De nem mindegy, hogy ki melyik oldalra kerül. Ezért nekünk azon kell dolgoznunk, hogy a mi ügyfélkörünk, a velünk kapcsolatban lévő vállalkozások nyertesek legyenek, vagy legalább is ne a vesztesek oldalán kerüljenek ki ebből a helyzetből.
Ha ezt a magunk elé állított feladatot teljesíteni akarjuk, akkor legkevesebb az, hogy amennyire lehet, megismerjük, elemezzük a mostani helyzetet, s megpróbáljunk olyan következtetéseket levonni, amelyek révén mind a saját, mind a vállalkozók munkáját segíthetjük. Ezért a múlt év végén felkértünk szakértőket, hogy vizsgálják meg, milyen hatások érik az ügyfélkörünket kitevő vidéki vállalkozásokat, illetve miként változott meg irányukban a pénzintézetek magatartása, és miként látják az alapítvány szerepét.
Amint a tanulmány is megállapítja, az élelmiszergazdaság helyzete több vonatkozásban eltér a nemzetgazdaság egészétől. Jobb helyzetben van azért, mert nem kell szembenéznie drasztikus külföldi és hazai piacvesztéssel. A hagyományos piacok megmaradtak, sőt – néhány termék esetében – kihasználatlan lehetőségek is mutatkoznak. A forint árfolyama kedvezően befolyásolja az élelmiszert exportáló vállalkozások gazdasági helyzetét. Várhatóan csökkenti az áruházakban az import áruk arányát. Ugyanakkor hátrányos helyzetként kell értékelni, hogy sok vállalkozás forgóeszköz hiányos, az összefogás hiányában a kisebb termelők könnyebben kiszorulhatnak a piacról, továbbá a sok importanyagot használó vállalkozásoknál a forint árfolyam ronthat a vállalkozás helyzetén.
Ha ezeket a negatívumokat megfordítom, akkor azt látjuk, hogy ha megfelelő kondíciók mellett hitelt kapnak, ha a termelők összefognak, ha elsősorban a hazai termékeket dolgozzák fel, akkor most alkalmuk lehet leküzdeni ezt a krónikusnak mondható hátrányos helyzetet.
Tehát az egyik feltétel a pénzügyi szférához kötődik. Mondhatjuk azt is, hogy a pénzügyi válság – minden negatív hatásának ellenére – pozitív eredményt is hoz azzal, hogy helyükre rak dolgokat. Például, a pénzintézeteknél felértékelődik a reálszféra, azon belül is az élelmiszertermelés, felértékelődik a vidék, felértékelődnek olyan, a vidéki emberekre még jellemző tulajdonságok, mint a megbízhatóság, a tisztességes, pontos fizetés. Jóllehet ezek nincsenek benne egyetlen számítógépes programban sem, nehéz számszerűsíteni őket, de meghatározók egy ügyletben.
A hitelintézeteknél mindezek hatására egyfajta polarizálódás mutatkozik. Egy részük érezhetően meg akarja tartani, vagy meg akarja szerezni ügyfélnek a vidéki kis- és középvállalkozásokat, ezért rugalmasabban viszonyulnak hozzájuk, alaposabban megismerik a vállalkozást, új pénzügyi termékeket dolgoznak ki, míg a mások inkább a további szigorításban látják a kockázat mérséklésének lehetőségét. Általában a termelőhöz, a vidékhez kötődő, ahhoz közelebb álló pénzintézetek folytatnak most rugalmasabb hitelezési gyakorlatot. Talán ők érzik jobban a változásban rejlő lehetőségeket.
Mivel az agrárfejlesztések túlnyomó része hazai és uniós támogatásból valósul meg, szólni kell arról is, hogy a válság hatására a megnyert pályázatok megvalósításával kivárnak a vállalkozók. Óvatosabbak a beruházók, így a saját erőhöz szükséges hitelekkel is várnak, a korábbinál megfontoltabban indítják a fejlesztést.
Mindezt azért mondtam el, hogy érzékeltessem: a szokásos kezességi tevékenységünk mellett a gyorsan változó helyzetben milyen újabb kihívásokra kell reagálnunk. Hiszen ismerjük a hitelt felvevő vidéki vállalkozásokat, ugyanakkor – mint pénzügyi szolgáltatók - a másik oldalon is ott vagyunk. Ezért az a dolgunk, hogy – az előbb felsoroltak alapján – összehozzuk, egyfajta összhangot alakítsunk ki a vállalkozó ügyfeleink igényei és a hitelintézetek feltételei között. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az egyszerű garancianyújtástól kezdve a speciális helyzeteket figyelembe vevő, új garancia termékek kidolgozásáig és egyéb pénzügyi szolgáltatásokig segítsük a gazdálkodókat.
Most szólnom kell egy másik nagy, legalábbis a mi életünkben nagy horderejű változásról, nevezetesen arról, hogy az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 2008. január 1.-je óta pénzügyi vállalkozásként működik. Ez a tény alapjaiban határozta meg a múlt évi tevékenységünket, hiszen a korábbinál több feladatot rótt a szervezetre, a munkában pedig egyfajta stílusváltás is szükségessé vált.
De tovább kell lépnünk.
Az alapítvány jelenlegi státuszát átmenetnek, első állomásnak tekintjük azon az úton, amely végén a hitelintézettel egyenértékű pénzügyi vállalkozás státuszát szándékozunk elérni. Pontosan tudjuk, hogy mindez még bonyolultabb feltételrendszernek való megfelelést követel a munkaszervezettől. Az alapítvány munkáját egy mondatban értékelve azt mondhatjuk, hogy 2008 e kettősség jegyében telt el. Jelenlegi nagy feladatunk az ekvivalenciára való felkészülés.
De ez a jövő (sőt már a jelen). De most még maradjunk 2008-nál.
A múlt évi tevékenységünket szeretném nagyon röviden bemutatni. Néhány sarokszám, néhány tendencia, amely alapján képet kaphatnak a múlt évi tevékenységünkről.
2008-ban az Alapítványhoz csatlakozott hitelintézeti partnerek száma dinamikusan nőtt, mára már kb. 150 hitelintézettel és pénzügyi vállalkozással alakítottunk ki partnerséget.
Folytatódott a kezességvállalás korábbi években kialakult konszolidált növekedési üteme, 2.510 db kezességi ügyet bíráltunk el kedvezően, 60,8 milliárd forint értékben.
Néhány vázlatos jellemzés az adatok alapján:
a kisebb összegű hitelek garantálása: a kérelmek száma szerint az előző évi 68 %-kal szemben 75 %-ot ért el a 20 millió forint összeg alatti hitelekhez igényelt kezességek száma. Ezen belül a legtöbb kezesség, 58 %, az 1-10 millió forint közötti hitelekhez kapcsolódik.
A foglalkoztatottak száma tekintetében továbbra is jellemző a kis létszámú vállalkozások hitelhez jutásának elősegítése. Szám szerint a legtöbb kezességet, a teljes állomány kétharmadát a mikrovállalkozások igényelték.
A hitelek futamideje szerinti megoszlásból az éven belüli lejáratú hitelek emelkedtek ki, a kezességgel biztosított hitelösszegek 41%-át teszik ki.
Az Alapítvány részéről kibocsátott kezességi levél többsége támogatásnak minősült, 92 %-a az agrár, vagy az általános de minimis támogatási kategóriába, míg 8 %-a a piaci típusú kezességi körbe tartozott.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy az alapítványi kezességvállalást főként a Kft. formában működő vállalkozások veszik igénybe, de 2008-ban dinamikusan nőtt, - megduplázódott - az egyéni vállalkozók és az őstermelők kezességi igénye is.
Ágazati szempontból az elmúlt években tapasztalt tendencia megfordult: 2008-ban a mezőgazdasági és a közvetlen mezőgazdasági termékfeldolgozáshoz kapcsolódó élelmiszeripari célú hitelek kezességi igényei növekedtek, ezzel együtt a vidékfejlesztési tevékenységek kevésbé domináltak az igénylések számát tekintve.
A megyénkénti kezességi igények az előző évek gyakorlatával szemben kevésbé szóródnak, inkább a polarizálódás figyelhető meg. Jellemző továbbra is az erős mezőgazdasági hagyományokkal rendelkező megyék kiemelkedő kezességi kérelme, így Bács-Kiskun, Baranya, Hajdú-Bihar, Pest, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Tolna megyéké.
A beváltások tekintetében a 2008-ra tervezett összeget valamivel túlhaladtuk, 900 millió Ft kezesség beváltással számoltunk, ezzel szemben 1.078 millió Ft összegű kezesség beváltás került elszámolásra.
Három jellemző adat a beváltásokról: gazdálkodási forma szerint fennmaradt a kft.-k irányába korábban történt súlypont áthelyeződés, a beváltások 56%-a kft. formában működő vállalkozásokhoz kapcsolódott. A beváltott ügyek helyszínének többsége az Észak- és a Dél- Alföldi Régió, valamint a 10-50 főt foglalkoztató kisvállalkozások beváltási aránya az átlagot jelentősen meghaladó.
Az Alapítvány mérlegfőösszege indulása óta minden évben növekszik, illetve mérleg szerinti eredménye minden évben pozitív volt. A 2008-as év is, az előzőekhez hasonlóan sikeres év volt: 2008 évi mérlegfőösszege 7%-os, mérleg szerinti eredménye 1%-os növekedést mutat (mérlegfőösszeg 22,4 md, eredmény: 1,4 md Ft)
2009-ben az Alapítvány legfontosabb feladata, hogy a válság következményeit megfelelően kézben tudja tartani, s a lépéseit ehhez igazítsa.
Az agrárium a hitelintézetek számára felértékelődő szerepű lehet. Az agrárcégek viszonylag stabil piacokkal, általában megfelelő fedezetekkel rendelkeznek, hiteltörlesztési fegyelmük jó. Az agrárportfolió a hitelintézeti portfolió jobb minőségű részei közé került. Bizakodunk abban, hogy a bankok ennek megfelelően hitelezik az ágazatot, s a mi tevékenységünk is aktív lesz, mert a kezességvállalás szerepe általában felértékelődött a jelen körülmények között. 2009-ben ez ideig jellemzően a mikrovállalkozások, illetve adóregisztráció nélküli termelők részére nyújtott az Alapítvány kezességet; a kezességek többségében a maximum 20 millió Ft-os ügyekhez kapcsolódtak, melyek futamideje 1-2 évet nem haladja meg, az ügyletek célja elsősorban a termelők, vállalkozások működésének finanszírozása. (960 ügy, 20 md Ft)
Mostanáig a hitelintézetek nem érzékelték a hitelbedőlések számának és mértékének erőteljes növekedését. Erre az év közepétől számítanak, mértékére még nincsenek becsült, illetve publikus értékek. Mindazonáltal az agrárágazat esetében a pénzintézetek a teljes hitel-állományhoz képest kisebb mértékű romlást prognosztizálnak.
Az alapítványi kezességek beváltásainál is várhatóan 2009. második felében érezteti majd még erőteljesebben hatását a pénzügyi válság, de már a tavalyi számok és az ez évi tényszámok sem adnak bizakodásra okot: 2 milliárd forint beváltást terveztünk, s a mai napig kifizettünk 920 m Ft-ot 53 ügyben, és várólistán van 72 ügy 961 m Ft összegben.
Az Alapítvány 2009-ben számos intézkedés elindítását kezdeményezte, részben a válság hatásainak enyhítése végett, részben az ügymenet rugalmassága érdekében:
Várhatóan július 1-jétől alkalmazni tudjuk a támogatási szabályok enyhítéséről szóló bizottsági közlemény rendelkezéseit (500 000 eurós támogatási kategória bevezetése, kezességvállalás formájában nyújtott támogatás szabályainak bizonyos fokú enyhítése)
Bővíteni kívánjuk az agrár kezességi ügyek támogatási lehetőségét, bizonyos típusú ügyekben az agrár csoportmentesség szabályait is alkalmazni szeretnénk annak érdekében, hogy az agrár de minimis szűk lehetőségével takarékoskodjunk. Az ügy bizottsági döntésre vár.
Kezdeményeztük a bonyolult eljárási szabályok egyszerűsítését (pl. agrár de minimis nyilvántartás egyszerűsítése).
Elindítottuk a kezességvállalás népszerűsítését DM útján, közvetlenül a végső kedvezményezettek számára.
Minél több államilag támogatott hitelekhez, hitelprogramokhoz szeretnénk csatlakozni, pl. MFB Gabona Forgóeszköz Hitelprogram.
Amint az előzőekből is látható, 2008 mozgalmas év volt, és 2009 úgyszintén. Befejezésül a beszámolóm elején elhangzott mondatokra utalnék: tavaly ilyenkor nem tudtuk, még csak nem is gondoltuk, hogy mit tartogat az év hátralévő része. Most talán már többet tudunk, vagy legalább is úgy látjuk, hogy nem hoz akkora megrázkódtatást, mint történt a válság kirobbanásakor. De mozgalmas évre készülünk, s úgy érzem, képesek vagyunk, s leszünk arra, hogy minden változásra, gyorsan, idejében reagáljunk. Remélem, hogy ebben partnerek leszünk továbbra is, számítunk az Önökkel való aktív együttműködésre mind a kezességnyújtásban, mind a beváltás során, ahol kiemelten fontos a közvetlen kapcsolat, de a termékfejlesztés területén is.
Kívánok Önöknek jó és hosszú nyári pihenést, megújulást, s a most következő állófogadásra jó étvágyat.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket.”
Az esemény kapcsán kiadott sajtóanyag az alábbiakban letölthető:
|
